Nem tisztem feltárni az okokat, azt azonban megállapíthatom, hogy a klimatikus kérdésről szóló polémiából csak a lényeg, a megoldás marad ki.
Minimálisan neutrális, de inkább kontraproduktív elképzelésekkel és félelemkeltéssel az abszolút tagadás áll szemben.
Egyes vélemények jelzik a politikai hovatartozást is, azonban akadnak renegátok is, mi, ökokonzervatív redneckek teljesen úgy érezzük magunkat, mint Kohn bácsi a belga hadsereg sorozásán. A sorozóbiztos felszólította az újoncokat, hogy álljanak két csoportba, jobboldalra a flamandok, baloldalra a vallonok.
Csak Kohn bácsi maradt középen és kétségbeesve kérdezte, hogy jó, jó, de hova álljanak az echte belgák?
Pontosan ugyanez a helyzet, mi, true ökofasiszták mit tegyünk, ha sem a tagadás mámorát nem élvezzük, sem a zöldcetlis, jobbára eredménytelen (konferenciázgatás, tüncizés, karbonkvótás, beláthatatlan időtávra tolt irreális vállalások) vagy szándékában zöld, eredményében viszont környezetromboló technikai újítások ( e-autó, bioüzemanyag, biomassza-erőművek) helyett valódi, olcsó és hasznos megoldásokat favorizálnánk?
Lehet íróasztal mellett nullás emissziót tervezni célként, nagyon jól hangzik, lelkesítő, de nem akarnak és nem fognak az emberek lemondani a kényelmükről, a 21. századi aszketizmus csak női lapok cikkeiben és fb-megosztásokban népszerű, nem a valóságban. A digitális megváltás pedig nagyon kevés az IRL eredményekhez.
Lehet bízni a technológiában, hogy majd megoldja a problémákat, de a fúziós erőmű létrehozása 50 éve permanensen az áttörés, a megvalósítás előtt áll 1-2 évvel. Fél évszázada stabilan.
Lehet eszméletlen pénzeket tolni a belsőégésű motorok fejlesztésébe, de a csökkenő hozamok törvénye szerint egységnyi befektetésre exponenciálisan csökkenő haszon, eredmény jut.
Lehet reménykedni az energiatárolás olcsó és környezetbarát megoldásában, de ez is a beláthatatlan jövőben, valamikor fog megvalósulni, ha megvalósul.
Ha a megoldási javaslatokat nézzük, akkor főleg technológiai megoldásokat sorolnak fel, amiknek a végén jelenik meg, ha egyáltalán, a mezőgazdasági, tájhasználati szekció.
Pedig ott van a szűzföld, a terra incognita az elgyötört szántóinkon. A monokultúrás, kemizált, nagytáblás, ipari mezőgazdasággal tönkretett szántóinkon.
„Az Egyesült Államokban elvégzett mérések alapján megállapították, hogy rendszeres lazításos, forgatásos művelések hatására hektáronként csaknem 10 tonna szén-dioxid távozik a légkörbe. Talajvédő műveléssel ez a mennyiség 2,8 tonnával csökkenthető, miközben a talaj szerves anyag tartalma fokozatosan növekszik. Számítások szerint, ha Európa szántóinak felén talajvédő gazdálkodást végeznének, az mintegy 80 millió tonna szén-dioxidtól mentesítené a környezetet. A környezeti terhelés vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a talajkímélő gazdálkodás kisebb üzemanyag-felhasználással jár, ami akár 50-70 %-os csökkenést (30-35 l gázolaj/ha) is jelenthet a hagyományos technológiákhoz képest. Mivel 100 liter gázolaj előállítása és elégetése során 376 kg szén-dioxid keletkezik, további üvegházgáz-kibocsátás mérséklését lehet ilyen módon elérni.“
https://www.agronaplo.hu/
( a talajművelés co2 emisszió mérésének módszertana
http://phd.szie.hu/
Tehát a konvencionális műveléssel hektáronként 10 t co2-szabadít fel az ember, minimum műveléssel 3 tonnával kevesebbet, gyepesítéssel nem csak csökkenti a kibocsátást ( a bolygatatlan területnek is van kibocsátása, de a megkötése pozitív szaldós), hanem megköti, növeli a szervesanyag-tartalmat, javítja a vízazdálkodást és élőhelyet biztosít, növelve a biodiverzitást, mikroklímát hoz létre.
Az erdősítés pozitív hatásairól szóló irodalommal nem csak Dunát, de Nílust és Amazonast is lehet rekeszteni, a kisebb folyókról és patakokról nem is beszélve, nem részletezem.
Az agroforestry szintén remek megoldás kibocsátás-csökkentésre, tápanyag-pótlásra, erózió, defláció csökkentésre, biotópként működik, niche-t biztosít, gazdasági hasznot hoz és klímakiegyenlítő szerepe van.
Rendszeresen foglalkoztunk a témával az oldalon.
Lokális gondolati kísérletként képzeljük el, hogy az országban található 4,3 millió ha szántón agroerdészeti rendszereket hozunk létre, hektáronként nem nagyobb költséggel, mint egyévi vetőmag+földmunka befektetése, tehát az egy hektárra eső költség nem kiugróan magas, betervezhető, akár támogatás nélkül is.
A LER szerint 1 ha agroforestry hasonló hozamot hoz, mint 0,8 ha szántó és 0,6 ha erdő együttes hozama.
4,3millió ha 80%= 3,44 millió ha, 60%=2,58 millió ha 3,44+2,58= 6,2
ugyanez megoldható az 1 millió ha réttel is, azt már egyszerű kiszámolni.
Ehhez jön még az az adat, hogy 20%-os az erdősültség az országban, ami majdnem 2 millió ha erdőt jelent, amit ezzel a módszerrel meg tudnánk duplázni.
Természetesen ezek csak elméleti maximumok, a természetvédelmi státusz, jogszabályi előírások, az okszerű gazdálkodás indokolta művelésiág-váltás (rengeteg vacak minőségű szántó van, amit maximum gyepként kellene használni, a vízrendezéshez is kell hely, hiszen az a sok-sok km3 víz, amit vissza kellene tartanunk, annak is lennie kell valahol, az 1,9 km3 térfogatú Balaton szemlélteti, hogy az évente bejövő 112 km3 és a kifolyó 117 km3 víz közötti különbség elhelyezése nem kicsi logisztikai és területhasználati feladvány) lehetetlen az elméleti maximumot megvalósítani, de ezt nem lehet eléggé túltervezni.
„Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.“
https://www.levego.hu/
Persze egy friss erdő ennek csak a töredékét, és az se 40 év, mire természetszerű erdő lesz belőle és nem csak messziről erdőnek látszó objektum, ami telekkönyvileg erdőként van nyilvántartva a földhivatalnál. Van különbség a jogszabály és az ökológia erdőfogalma között, az erdő eddig írásban nem nyilatkozott.
Agroerdészeti rendszerekkel 2 millió ha erdő-egyenértéket lehetne létrehozni, ennek a klimatikus hatása, karbondeponálása, gazdasági , esztétikai haszna felbecsülhetetlen, az elérhető eredményeket nem is tudom számszerűsíteni.
A talajkímélő művelés hektáronkénti 3 t/ha, a talaj gyepesítése 10 t/ha, az erdősítés 0-70 t/ha megtakarítást eredményez és hektárok millióin tudjuk elméletileg megvalósítani.
Kis befektetéssel, viszonylag olcsón, hosszú- és rövidtávú haszonnal. És a hasznok nem csak a megfogatatlan, színtelen-szagtalan gáz vonatkozásában jelentkeznek, hanem gazdaságilag, esztétikailag, életminőség szempontjából, az ember és a táj, a táj és az ember közös javára.
De mi eretnekek vagyunk, grétahívőknek és grétatagadóknak egyaránt.